Szájszag, szájápolás, kellemetlen lehelet, szájhigiéne

Ön itt jár: Főoldal Rossz lehelet, halitózis - Tetrobreath Fehér a nyelve vagy térképnyelve van?
Tisztelt Vásárlóink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy áraink október 5-töl emelkednek. Utoljára 2012. márciusban volt árváltozás, azóta azonban sajnos a Forint-Euro árfolyam jelentösen változott. Akkor 290 Ft volt 1 Euró, ma pedig 314 Ft. Megértésüket köszönjük. A Tetrobreath Kft. vezetése
 

A szájszag okai

A rossz lehelet már az ókori görögök és rómaiak számára is problémát jelentett, a Talmud szerint pedig törvényes válóoknak minősült.

A rossz lehelet (halitózis) lehetséges okai:

A rossz lehelet kialakulásáért a szájban található baktériumok felelősek. Ezek az anaerob baktériumok kezdik el az emésztést a szervezetünkben. Működésük során a fehérjéket alkotó aminosavakat többek között kénvegyületekké alakítják, – és a folyamat során felszabaduló kénvegyületeknek van ténylegesen szaga. Ezekre a baktériumokra az egészséges szervezetnek is szüksége van, így az ember szervezetében mindig megtalálhatók.

Halitózis akkor lép fel, ha túlságosan elszaporodnak.

Ennek leggyakoribb oka a szájszárazság, amikor nem termelődik elegendő nyál a szájüregben. A halitózist sokszor egyszerű folyadékhiány okozza, azaz nem iszunk eleget. Az édességek és az alkohol fogyasztása is csökkenti a nyálelválasztást, ilyen hatásuk van az alkohol tartalmú szájöblítőknek is. Számos betegség, légúti fertőzés is ilyen hatású. Ahogy öregszünk, szintén egyre kevesebb nyálat termelünk, így nő annak valószínűsége, hogy szájszag, rossz lehelet alakul ki. Gyakran tátott szájjal alszunk, horkolunk, ami kiszárítja a szánkat, ez is lehet a reggeli kellemetlen lehelet fő okozója.

A szájszárazság, így közvetve a halitózis okozói lehetnek egyes gyógyszerek is. A leggyakoribb ilyen szerek az antihisztaminok (allergia ellenes gyógyszerek), de ugyanígy rossz leheletet okozhatnak a magas vérnyomás és depresszió kezelésére szolgáló orvosságok is. A dohányzás egyik leggyakoribb kísérő jelensége a szájszárazság. Akinek amúgy is hajlama van a szájszagra, annál a dohányzás hatására ez szinte biztosan megjelenik.

A rossz lehelet kialakulásáért felelős baktériumok nem irthatók ki teljes mértékben, és erre nincs is szükség. Jelenlétük a testműködés természetes velejárója. Ezek úgynevezett anaerob ("oxigén-nélkül élő") baktériumok, amelyek számára az oxigén nélküli vagy alacsony oxigén tartalmú környezet a legkedvezőbb, abban érzik jól magukat. Mivel a nyál biztosítja az oxigént (benne van oldott állapotban), annak hiánya kedvező körülményeket teremt a baktériumok elszaporodásához, így a rossz lehelet erősödik.

A baktériumok táplálkozásuk (az ő szempontjukból táplálkoznak, a mi szempontunkból emésztünk) közben az emberi táplálékban lévő fehérjéket bontják le és ennek során kénes vegyületeket termelnek. Ilyen a kénhidrogén, aminek szaga leginkább a záptojásszaghoz hasonlítható, ezt érezzük nagyon kellemetlennek. Így érthető, hogy a magas fehérjetartalmú ételek fogyasztása után (kolbász, sonka, hal) miért léphet fel rossz lehelet.

Rossz leheletet okozó élelmiszerek

A természetben nagyon sok kellemetlen szagot kénvegyületek okoznak. Köztudott, hogy a hagyma és a fokhagyma egyfajta jellegzetes rossz leheletet okoz, de azt már kevesebben tudják, hogy ezért a merkaptán nevű kénvegyület a felelős. A görény is kénvegyületeket használ a támadók elraisztására használt bűzbomba előállításához.

Az ételek a természetes bomlási folyamatai során (ha nem tesszük hűtőbe) gyorsan megromlanak, ami szintén az anaerob baktériumok fehérje lebontásának köszönhető. A romlott tej savanyú szagát a halitózist okozó baktérium rokonai termelik, amikor lebontják a tejben (és minden más tejtermékben) lévő proteineket. A reakció akkor játszódik le, amikor a rossz leheletet okozó "bacik" kivonják a kénvegyületeket a fehérjében található aminosavakból. Konkrétan, a cisztein nevű aminosav alakul át kénhidrogénné, valamint a metionin válik metil merkaptánná (ennek szaga a piszkos zokni és a fokhagyma keverékére emlékeztet). Ugyanez történik a húsok romlási folyamata során is.

Az élelmiszerek alábbi 4 csoportja serkentőleg hat a baktériumokra, így fokozza a kénvegyületek előállítását:

  • Szárító hatású összetevők
  • Nagysűrűségű fehérjét tartalmazó élelmiszerek
  • Cukrok
  • Savak

Szárító hatású összetevők: Az élelmiszerekben leggyakrabban előforduló ilyen összetevő az alkohol. A vegyiparban sokszor alkalmazzák nehezen elérhető területek kiszárítására.

A felnőttek által fogyasztott italokban (sör, bor, röviditalok) található alkohol (etilalkohol) ugyanígy kifejti szárító hatását. Számos szájöblítő is tartalmaz alkoholt, így alkalmazásukkal csak tovább fokozzuk a rossz lehelet kialakulását.

Nagysűrűségű fehérjét tartalmazó élelmiszerek: A tejtermékek szinte mind növelik a rossz leheletet kialakulásának valószínűségét. A halitózis vonatkozásában ráadásul tény, hogy a laktóz érzékeny emberek hajlamosabbak a szájszagra, mivel náluk jóval több "üzemanyag" van a rossz lehelet kialakulásához, vagyis nagyobb mennyiségű fehérje marad a baktériumoknak, mint azoknál, akiknél a különböző tejtermékek fogyasztása (tej, sajt, joghurt, jégkrém, stb.) nem probléma. Vannak, akiknél egyéb magas fehérjetartalmú (pl. marhahús, hal, csirkehús) élelmiszer okoz gondot.

Az anaerob baktériumok működésének eredményeként aminósavak és illékony kénvegyületek keletkeznek a szájüregben, a nyelv felszíne alatt és a torokban, és fellép a rossz lehelet.

Egy ritka, kevésbé ismert probléma a babban lévő fehérjék lebontásának zavara. A TMA (trimethylaminuria) nevű betegséget "halszag szindrómának" is nevezik, mivel a halitózis során kialakuló szag a bomló hal szagához hasonló. Ezt kén- és nitrogén vegyületek (aminok) okozzák. A TMA-ban szenvedőknek tartózkodniuk kell a bab, illetve más nagysűrűségű fehérjét tartalmazó élelmiszer fogyasztásától.

Cukorkák: Általában mentolos cukorkát szopogatunk a rossz lehelet elűzésére, ha épp nem áll módunkban fogat mosni. Csakhogy ezek a termékek cukrot tartalmaznak, a cukor pedig elősegíti a baktériumok szaporodását, így a folyamat még több kénvegyület termeléséhez és ezáltal halitózis kialakulásához vezet. További mellékhatás lehet, hogy a cukor hosszú távon rontja a fogakat, az íny megbetegedéséhez is vezethet, ami ráadásul még rosszabb leheletet eredményez.

Az ember nem érzi saját leheletét, élvezi a kellemes mentolos ízt, miközben a környezetében lévők hátrálnak előle a növekvő szájszag, a romlott fogak és a beteg, megdagadt íny miatt…

Savas élelmiszerek: A savtartalmú ételek közül legfőképp az alábbiakra kell odafigyelni, ha el akarjuk kerülni a rossz lehelet megjelenését:

  • Kávé (a hagyományos és a koffeinmentes változat egyaránt tartalmaz savakat!)
  • Paradicsomlé
  • Citrusfélékből készült gyümölcslevek (narancslé, grapefruitlé, ananászlé)

A pH a savtartalom mérésére alkalmazott értékmutató. A szájüreg egészséges pH-értéke 6,5 (a semleges 7), ami az enyhén savas tartományba esik.

Noha a cigaretta nem élelmiszer, a dohányzás az, amivel leggyorsabban elérhetjük, hogy kiszáradjon a szánk. Aki dohányzik, annál szinte mindig kialakul a rossz lehelet! A halitózis gyorsasági listán második helyen az alkohol áll.

Derítse ki, mi a rossz lehelet oka Önnél! Talán nem is onnan ered, ahonnan elsőre gondolná!